Azt hiszem, van az a korosztály, akiknek a cím még "jelent valamit". Igen, arra a bizonyos orosz dalra gondolok. :)
Kaptunk két jegyet múlt szombatra az Alexandrov-együttes műsorára az Arénában. Mivel a Mojszejevre 2 nap alatt elfogytak a jegyek, ezért nagyon megörültem ennek a lehetőségnek.
Azt is bevallom, hogy én bizony annak idején szerettem az oroszt! Szerettem tanulni a nyelvet, szeretem a táncaikat, a népzenéjüket.
Mivel nem hallottam még róluk - talán ennek oka az is, hogy több, mint 30 éve nem jártak Magyarországon-, ezért a neten kicsit utána néztem az együttesnek és a következő dolgokat találtam:
Az Alexandrov az egykori szovjet, ma az orosz hadsereg hivatásos művészegyüttese, mégpedig a világ legjobb és legnagyobb kórusa táncegyüttessel kombinálva. 1928-ban alakult és a világ megszámlálhatatlan pontján adtak már nagysikerű koncertet.
A 81 éves fennállása alatt, a nagy túlélő együttes életében természetesen nyomot hagyott a kommunizmus, a peresztrojka, a vad orosz kapitalizmus, a nehéz 90-es évek, a Putyin-korszak, de lankadatlan energiájukkal és magas színvonalú művészetükkel változatlanul lenyűgözik a világ közönségét. A közelmúltban Ausztria, Algéria, Egyesült Királyság, Bulgária, Belgium, Kanada, Vietnam, Kuba, Mexico, Japán, Svájc, Lengyelország, Csehország, Szlovákia városaiban léptek fel. Óriási sikert arattak például 1990-ben Roger Water The Wall(A Fal) koncertjén Berlinben, melyet a berlini fal lerombolásának évfordulójára rendeztek. Ezen a koncerten az Alexandrov Együttes a Bring the Boys Back Home című háború ellenes dalt adta elő fergeteges sikerrel. Az együttes sokoldaluságára jellemző egy 1993-as koncert Helsinkiben, ahol a pop kultúra egyik iconjával, a finn Leningrad Cowboys bandával közösen léptek fel több mint 70.000 ember előtt. A rendhagyó koncertről Total Balalaika Show címen film is készült. Az Alexandrov Együttes 2004-ben még II. János Pál pápának is bemutatta művészetét a Vatikánban. Kanadai turnéjukról az egyik montreáli újság így írt: „a koncert a virtuozitás tűzijátéka”!
A talált információk alapján talán érthető, hogy kíváncsian vártam az előadást.
A kórus pontosan 20.00-kor megjelent a színpadon. Ez egyrészt egy katonakórustól elvárható, másrészt több hazai celeb példát vehetne róluk! :) Előző héten elég idegesítő volt, hogy Zsédára 40 percet kellett várni, úgy, hogy az utolsó 20-25 perc kőkemény füttyszó volt a közönség részéről. Úgy látszik, Ő ezt megengedheti magának.......sajnos....
Elsőként a Dal a szovjet hadseregről című művet énekelték, amely alatt egy magyar és egy orosz zászlót hoztak be és tűztek le a színpad szélén. Talán ez volt az egyetlen olyan pillanat, amikor eszembe jutott, hogy mégiscsak a szovjet hadsereg kórusáról van szó. :) Az összes többi olyan katona-, opera-, népdal volt, némelyik tánccal fűszerezve, melyről elmondható, hogy kortalanok.
A táncosok. Csak legekben tudok róluk beszélni! Bemutatták világhírű Zaporozsjei kozáktáncukat, mely alatt a kardok bizony szikrákat szórtak.
Bemutatták a mindenki által jól ismert hatalmas ugrásokat, szélsebes forgásokat, guggolós szólókat, tornászokat és akrobatákat megszégyenítő hátraszaltókat, forgásokat, amelyeket fényképezőgéppel egyáltalán nem tudtam lekövetni. Sajnos elég sok képem landolt a kukában. :(
A kórus szünetében bemutatokozott az utánpótlás. 2 számot adott elő a gyerekkórus, akik Magyarországon mutatkoztak be először. Bevallom az előadásukat valahogy jobban el tudtam képzelni magamban úttörő egyenruhában, mint abban a türkizkék öltönyben, amit rájuk adtak. :) De az élmény kárpótolt, arról nem is beszélve, hogy gyerekkori emlékek is előjöttek. Az őrsi gyűlések, úttörő táborok, november 7-i vetélkedők, az Amúri partizánok.... :))
A műsoron nem csak orosz dalok voltak repertoáron, hanem pl. a Torreádor dal és a Csempészek kórusa a Carmenből, a Szabadságkórus a Nabucco-ból, részletek a Borisz Godunov, a Turandot című operákból. Szó szerint a hideg kirázott, mikor a basszistájuk mély hangján megszólalt egy részlet Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből.
A műsor a teljes kórus, a táncosokkal, gyerekkórussal és a szólistákkal közösen a Moszkvai éjszakák előadásával zárult a nézők vastapsának kíséretében.
Elmondhatom, hogy a vastaps a teljes műsorra folyamatosan jellemző volt. Minden egyes számot, táncot vastapssal hálált meg a közönség. Természetesen a Kalinka-t elejétől a végéig vastaps kísért, melynek eredményeképpen a tenor rögtön ráadást is adott belőle. (Ezt sem mondhatja el magáról sok előadó, hogy a koncert közben ráadást kellett adnia...) :))
Azt hiszem már ez is teljesen jól jellemzi az előadás alatti hangulatot. Egyszerűen fergeteges volt!!! Bármikor megnézném/meghallgatnám őket. Remélem nem kell erre megint 30 évet várni!
Aki kíváncsi rájuk, a hivatalos weblapjukon sokmindent megtudhat róluk. Persze oroszul. :)
http://ensemble-aleksandrova.ru/index.php
Ps.: Az egész műsort talán csak az halványította el, hogy jó magyar szokás szerint, állítólag a szervező cég nem fizette ki a kórust. Ennek ellenére ők mégis megtartották a műsort. Ahogy a nézőtéren ülőktől hallottam, ebben nagy szerepe volt a katonai attasé közbenjárásának. Örök hálám érte! :)
